10 fic, el sem hiszem :) Deana kérésére érkezett: "Valami NC-17es J2-t szeretnék, ha ajánlatod rám is érvényes... :P Előre is köszi :)"
Cím: Vágy
Szerző: Anne Winchester
Fandom/Páros: J2
Korhatár: NC-17, de inkább kisebb
Megjegyzés: Lázasan írtam, szóval bocsánat, ha tele van sokadik újraolvasás után is hibákkal.
- Jensen…
- Hallgass – szólt rá a másik, és elnyomta a csikket a lakókocsi előtt. Kinyitotta az ajtaját, és belépett rajta, párja lesütött szemmel követte őt. Szégyellte magát, tudta, hogy rosszat követett el, csak azt nem tudta, hogy mit.
- Jen… Kérlek…
- Mondtam, hogy hallgass – mondta, szinte túl hidegen, és kulcsra zárta a bejáratot.
- Akármit is csináltam, nagyon sajnálom – ezzel átkarolta a derekát. Jensen ezúttal nem húzódott el, mint máskor, ha haragudott, hanem felemelte a fejét, és megcsókolta Jaredet. A fiatalabb kibújtatta őt Dean kabátjából, és gombolni kezdte ingjét. Eközben lágy csókokkal illette Jensen szeplős bőrét, aki szintén azon igyekezett, hogy lefejtse társáról a ruhát.
Félmeztelenül dőltek el az ágyon, Jensen került felülre, és összefogta Jared kezeit a feje fölött. Néha erősen csókolta, néha csak nyelvük ért össze, de olykor csak kiéhezett ajkuk játszott. Az idősebb férfi lassan mozogni kezdett. A túl sok ruhával fedett vágyakozó ágyékuk lomhán dörzsölődött össze, lassan őrületbe kergetve őket. De Jensen csak akkor volt hajlandó kiszabadítani a textilek fogságából magukat, mikor már levegőt sem kaptak, annyira kívánták a másikat.
Azonban akkor már nem húzta az időt, gyorsan tette, amit kell. Visszahajolt, megnyalta szerelme ajkát, majd elindult lefelé. Nem félt használni fogait sem, picit megharapta Jared állát, és mikor a mellbimbókhoz ért, nem csak nyelvével becézte, kicsit fogai közé is vette. Nem okozott fájdalmat, pontosan tudta, hogy meddig mehet el. Ki is használta határait, a végletekig felizgatta a másikat, de jobb kezével, még mindig tartotta Jared csuklóit.
Már nem bírta tovább, magát kínozta az elnyúló játékkal. Elkezdte tehát az előkészítést, de ajka továbbra a másik testén barangolt. Még akkor is ezt tette, mikor összeforrtak. Elengedte Jared karját, aki átölelte, ujjait belemélyesztette a hátába, és próbálta felvenni Jensen heves, szenvedélyes, és gyönyörű ütemét. Nem sokáig próbálkozott, mert képtelen volt rá, inkább hagyta, hogy a szeretett férfi beleűzze a gyönyörbe.
Jared először érte el a csúcsot úgy, hogy Jensen hozzá sem ért a férfiasságához. Levegőt alig kapott, csak ölelte szerelmét, aki izzadt homlokát a vállába hajtva próbált magához térni a gyönyörből, amibe szinte beleájult.
- Én tényleg sajnálom.
- Mit, Jared?
- Hát, amit kint csináltam…
- Nem csináltál semmit – emelte fel a fejét mosolyogva Jensen.
- Akkor miért haragudtál?
- Nem haragudtam – ezzel megcsókolta. – Csak kívántalak, és alig bírtam ki, hogy beérjünk.
Vége